Betűméret

Tag Archives: decibel

3 tényező befolyásolhatja, mekkora a zajártalom hatása rád!

3 tényező befolyásolhatja, mekkora a zajártalom hatása rád!

3 tényező befolyásolhatja, mekkora a zajártalom hatása rád!

Azt gondolhatnánk, hogy a hallássérültek nagy részét az idősebbek teszik ki, de ez nem igaz. Egyre több fiatal kerül hozzánk, köszönhetően a modern, zajos világunknak.

A zajártalom általi halláscsökkenés az egyik legalattomosabb, pedig tehetnénk ellene!

3 tényező befolyásolhatja, mekkora a zajártalom hatása rád!

Forrás: Pexels

Te lehalkítod a zenét, ha a telefonod megkér rá?

A zaj ott van körülöttünk. A fülünkbe duruzsol, kiabál, üvölt. Ott van az utcán az autók motorháztetői alatt, a munkahelyünkön a billentyűzet kopogásában, a nyomtató hangjában és az ipari gépek zakatolásában. Ott van az otthonunkban, ha szól a tévé, és a telefonunkon.

Nehéz elkerülni, hiszen mindenhol körülvesz bennünket, hatásait azonban tompíthatjuk, és megóvhatjuk tőle a fülünket, hallásunkat.

Mi az a zajártalom okozta halláscsökkenés?

A belső fülben lévő érzékeny szőrsejtek a hallás szorgos kis katonái. A hozzájuk érkező rezgést elektromos impulzusként továbbítják agyunk hallóközpontja felé, ahol a hallott hangok értelmet nyernek.

A hallójáraton beáramló hangok azonban különböző intenzitással lökődnek be a belső fül felé, és a túl nagy lökésektől a szőrsejtek megsérülhetnek. A sérült szőrsejtek képesek bizonyos fokig regenerálódni, de túl erős hang hatására akár el is törhetnek, ami a pusztulásukat jelenti.

Az elpusztult szőrsejteket nem lehet visszahozni.

Ezért olyan fontos, hogy védjük a fülünket a túl erős zajtól. Az elhalt szőrsejtek munkáját nem képes át venni egyetlen másik szervünk sem, így jutunk el a fülzúgásig, ami végül maradandó halláskárosodássá súlyosbodik.

Csengő fül? Á, majd kialszom!

Ismerős gondolat? Különösen koncertek és bulik után lehet ismerős barát a fülcsengés, amit reggelre jobb esetben kialszunk. Ilyenkor sikerül regenerálódniuk a szőrsejteknek. Azonban, ha nem, akkor azt, hogy milyen károkat képes okozni fülünkben és hallásunkban a zaj, három tényező befolyásolja.

#1 A zaj erőssége

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi az a hangerősség, ami kárt okozhat a fülünkben. Nos, elmondhatjuk, hogy minden hang, ami erősebb 85 decibelnél, károsíthatja a hallásunkat, és minél erősebb egy zaj, annál jobban ki vagyunk téve hallásunk elvesztésének veszélyének.

Mi van 85 decibel fölött?

A számok olyan megfoghatatlannak tűnhetnek, így néhány példán keresztül próbáljuk meg szemléltetni, mikor milyen erősségű zaj vesz körbe bennünket.

A suttogás 30-40 decibel hangerősségű, és átlagosan 60 decibelen beszélgetünk. A közúti forgalom, amiben napi szinten részt veszünk, 80 decibel körül zaj-lik, de a mentő és a tűzoltó szirénája 110 decibelen hasít a fülünkbe az utakon.

3 tényező befolyásolhatja, mekkora a zajártalom hatása rád!

Forrás: Pexels

Egy koncert hangereje meghaladhatja a 100 decibelt is, ami aggasztó, tekintve, hogy rengeteg ember látogat rendszeresen hallásvédelem nélkül zenekari előadásokat. De a telefonon hallgatott zene sem sokkal biztonságosabb, ha nem használjuk tudatosan: ha nem vesszük figyelembe a telefon figyelmeztetését, akár 106 decibellel is szólhat a fülünkben a zene.

A repülőgép felszálláskor 130 decibellel zúg a turbina, nem véletlen, hogy zajcsökkentő fülvédővel dolgoznak a gép körül az emberek, 120 decibeltől már fizikai fájdalmat érezhetünk a fülünkben. Így talán nem is olyan meglepő, hogy a pisztoly egyetlen lövése – ami 160 decibelen süvít a levegőben – képes átszakítani a dobhártyát.

A hallásunkat 85 decibeles zajkörnyezetben már védenünk kell füldugóval, hogy elkerüljük a károsodás lehetőségét, ami, ha belegondolunk, sok helyzetet jelent. Az elektromos háztartási vagy kerti gépeink közül sok átlépi ezt a határt, és a fesztiválok, koncertek, szilveszteri petárdázás, zajos hobbitevékenységek alatt is veszélyeztetve van a hallásunk.

#2 A zajforrástól való távolság

Sokat számít az is, hogy a hang, ami károsan magas decibelen éri a fülünket, milyen messze van tőlünk. Érthető módon, minél közelebb vagyunk a zajforráshoz, annál nagyobb a halláskárosodás kockázata.

Ezért hallhatunk olyan tanácsokat, hogy ne petárdázzunk, mert amellett, hogy sérülést szerezhetünk, a robbanás a fülünkhöz közel hangzik el. Koncerten is érdemes a hangfalaktól minél távolabb helyezkedni, hogy ne közvetlenül a fülünkbe érkezzen az egyébként is hangos zene. Törekedjünk mindig arra, hogy biztonságos távolságban maradunk a veszélyt jelentő zajforrásoktól, és füldugóval is védjük hallásunkat.

#3 Mennyi ideig vagyunk kitéve a zajnak?

Általánosan igaz, hogy minél tovább vagyunk kitéve a zajnak, annál nagyobb kockázatnak vagyunk kitéve. Attól függően, hogy milyen erős zajnak, mennyi ideig vagyunk kitéve, többféle hatás érhet bennünket.

Igaz, hogy 85 decibeltől kell védeni a fülünket a zajoktól, mert ekkor már tartósabb (pár óra) esetben fennáll a halláskárosodás lehetősége, de alacsonyabb decibeleken is tapasztalhatunk negatív hatásokat.

Ha tartósan ki vagyunk téve 30-60 decibel körüli folyamatos zajnak, nyugtalanná válhatunk, rosszul aludhatunk. A szintén tartós 70-80 decibeles duruzsolás stresszt és dekoncentráltságot okoz, 80 decibeltől pedig szív- és érrendszeri problémákat tapasztalhatunk.

A 110 decibel, vagy annál erősebb zaj már 30 másodperc után okozhat károkat, de 90-100 decibelt se lenne szabad 15 percnél tovább hallgatnunk védelem nélkül. A 120 decibel nem csak fájdalmat okoz a fülben, de alig pár perc alatt hallásvesztést okoz.

Legjobb orvosság a megelőzés

Mindig legyen nálunk füldugó, hogy tudjuk használni zajos környezetben! Ne ódzkodjunk a használatától, és ha az egyszerűbb füldugók használatát nem tudjuk megszokni, szerezzünk be komfortosabb, fülünkbe jobban illeszkedő darabokat!

Jelentkezz be hozzánk, Halláspontjainkban amellett, hogy ingyenesen Megvizsgáljuk a hallásod, milyen nyomot hagyott hallásodon a hétköznapok zaja, egyedi füldugót is kérhetsz, ami pontosan illeszkedik a füledbe!

Ingyenesen hívható telefonszám: 06 (80) 62-00-62

Írj nekünk!

Szeretnél naprakész híreket kapni a hallás világából? Csatlakozz Facebook közösségünkhöz, vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

 

Útikalauz, amivel végre könyebbé válik az audiogram értelmezése!

Útikalauz, amivel végre könnyebbé válik az audiogram értelmezése!

Útikalauz, amivel végre könyebbé válik az audiogram értelmezése!

Sok hozzánk érkező kliens panaszkodott már arra, hogy nem magyarázták el számára azt, mit kellene látnia a hallásmérés után a kezükbe kapott papíron, így számukra nagyon nehéz az audiogram értelmezése. Vonalak, jelölések, számok sorakoznak az audiogramokon, ám szakavatatlan szemeknek nem egyértelmű, mit is jelentenek pontosan. Ez pedig meglehetősen rossz érzést kelt az emberben. Mi ezt a rossz érzést szeretnénk feloldani ebben a cikkben.

Útikalauz, amivel végre könnyebbé válik az audiogram értelmezése!

Forrás: freeimages.com

Mi is az az audiogram?

Az audiogram egy olyan grafikon, amely pontos képet ad a hallásmérés alapján a kliens hallásállapotáról. Miközben te bent ülsz a fülkében, mi adott frekvenciájú hangokat küldünk a füledre helyezett fejhallgatóba. Miközben jelzed, mit hallasz, mi az alapján rajzoljuk meg a grafikon keretein belül, hogy mi az a leghalkabb hang, amit meghallasz az adott frekvenciákon és hangerőkön. Az így kirajzolódó vonal a te úgynevezett hallásgörbéd.

Egy elkészült audiogram sokat elárul arról, hogy a kliensnek milyen típusú, és milyen fokú halláscsökkenése van az egyik, illetve a másik fülén.

Mi micsoda az audiogramon? – így válik könyebbé az audiogram értelmezése

Az audiogram két tengely mentén felépülő rácsos háló. A grafikon felső, vízszintes részén számokat láthatsz, 125-től 8000-ig. Ezek a számok a frekvenciákat és a hangmagasságot jelzik, a tengelyen jobbra haladva nő a hang magassága.

Egy beszélgetés például 500-3000 Hz között zajlik, 250 Hertzre tehető a csap csöpögése, a telefon csörgése pedig 8000 Hertzen is szólhat.

Ebben a cikkünkben, ahol a Ling-tesztről írtunk, azt is megtudhatod, hogy mely hangok, mely frekvenciákon hallhatóak. Fontos információ az audiológusnak, hogy milyen frekvenciákat érint a halláscsökkenés, így tudhatjuk meg, hogy a hétköznapokban milyen magas vagy mély hangokat hallasz meg nehezebben. A halláscsökkenés ugyanis mindenkinél más frekvenciákat érint, nincs két egyforma eset.

A függőleges tengelyen decibeleket (dB) találsz, amelyen -20 dB-től 120 decibelig mérhető a hallásod, vagyis hogy milyen erős hangot hallasz meg. Ezen a tengelyen a lenti irányba nő a hangerő.

Útikalauz, amivel végre könnyebbé válik az audiogram értelmezése!

Forrás: medel.com

Viszonyításképpen érdemes tudnod, hogy az emberi beszéd 65 decibelen zajlik, a 80 decibeles zaj már képes hallásproblémákat okozni, 120 decibeles hangnyomást pedig a felszálló repülőgép turbinái képesek előidézni.

A nulla decibel a közhiedelemmel ellentétben nem azt jelenti, hogy nincsen hang. Ez egy viszonyítási pont, amit előzetes kutatások, mérések alapján határoztak meg a szakemberek. Eszerint a jól működő emberi fül képes a nulla decibeles hangot meghallani a különböző frekvenciákon. Ha ezen a vonalon halad a hallásgörbéd, vagy efölött, akkor a hallásod jól működik, megfelelő.

Mikor beszélünk rossz hallásról?

Ha a fent említett nulla decibeltől minél jobban távolodik a hallásgörbéd lenti irányba, annál nagyobb a halláscsökkenésed.

Az audiogramon láthatsz egy fekete, erősített vonalat a 30 decibeles vonalon, a 250-2000 Hertzes tartományban. Ezt a vonalat hívjuk szociális hallásküszöbnek.

Ha a hallásgörbéd ezen a vonalon, vagy ez alatt fut, akkor már érezheted, hogy hallásproblémád van: visszakérdezel, mindenki motyog, hangosan hallgatod a tévét.

Mik ezek a pirosak, kékek és a nyilak?

Nem azért rajzolunk kékkel és pirossal, mert csak ebben a két színben van tollunk a rendelőben. A színeknek és a jeleknek is fontos tájékoztató szerepük van. A jobb fül eredményeit piros, a bal fül eredményeit pedig kék jelöléssel jelöljük az audiogramon. A vezetéses hallásmérés esetén (amikor a fülbe érkezik a hang a fejhallgatón keresztül), a jobb oldalon “o” jellel, a baloldalon “x” jellel jegyezzük le az értékeket. A csontvezetéses halláscsökkenés eredményeit pedig – amikor a halántékra helyezett eszközön kapsz ingert -, nyilakkal jelöljük.

A csontvezetéses és a vezetéses hallásvizsgálat görbéje sok információt árul el számunkra. Már az is sokat mond, hogy egymástól milyen távolságra helyezkednek el, és hogyan lejtenek – például az egyes hallássérülés típusokak jellemző, jól felismerhető audiogram képei vannak.

Honnan tudjam, mekkora a hallásveszteségem?

A halláscsökkenés mértékét az adja meg, hogy melyik decibelértékeken halad át a hallásgörbéd. A hivatalos felosztás szerint a következő súlyossági fokozatokat különböztetjük meg:

  • Enyhe fokú hallásvesztés – 25-40 dB
  • Közepes fokú hallásveszteség – 40-60 dB
  • Súlyos fokú hallásveszteség – 60-90 dB
  • Átmeneti sáv a súlyos fokú hallásveszteség és a siketség között – 90-110 dB
  • Siketség – 110 dB felett
Mi fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk érkező kliens alapos tájékoztatást kapjon a hallásmérés után, és semmilyen hiányérzet ne maradjon benne, miután hazamegy tőlünk.

Ha szeretnél egy teljes körű hallásvizsgálatot, ahol a figyelem 100%-osan a tiéd, jelentkezz be hozzánk ezen a linken!

Ingyenesen hívható telefonszám: 06 (80) 62-00-62

Írj nekünk!

Szeretnél naprakész híreket kapni a hallás világából? Csatlakozz Facebook közösségünkhöz, vagy iratkozz fel hírlevelünkre!