Betűméret

Tag Archives: audiometria

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg az objektív hallásvizsgálatokat!

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg az objektív hallásvizsgálatokat!

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg az objektív hallásvizsgálatokat!

Legtöbbször, ha audiológusnál járunk, arról számolunk be otthon, hogy megmértek bennünket vagy a hallásunkat. Elmondjuk, hogy beültünk a kabinba, jelentkeznünk kellett a hangoknál, esetleg a fülünkbe dugtak valamit, amivel megnéztek valamit. Pedig nem rossz dolog, ha értjük mit és miért csinálnak velünk éppen.

A hallást és a fület sokféleképpen, sokféle szempontból lehet vizsgálni és mérni. Alapvetően két csoportba osztjuk a hallásvizsgálatokat, léteznek
  • szubjektív vizsgálatok,
  • és objektív vizsgálatok.
A szubjektív vizsgálatoknál szükség van a vizsgált személy visszajelzésére, hogy létrejöjjön egy eredmény, az objektív vizsgálatoknál azonban nincsen, így akár alvó állapotban is elvégezhetőek a vizsgálatok.

Legutóbb már írtunk a szubjektív vizsgálatokról, most az objektív vizsgálatokat szeretnénk bemutatni. Így, ha legközelebb audiológushoz megyünk, magabiztosabban kérdezhetünk, más szemmel nézhetjük a vizsgálatokat és az eredményeket.

Impedancia vizsgálatok

A hang a külső környezetből a hallójáraton keresztül halad, át a dobhártyán, a hallócsontocskákon, egészen a Corti-szerv szőrsejtjeiig, majd onnan tovább jut elektromos jelekként a hallókéregbe. Éppen ezért fontos ellenőriznünk, hogy ezen az útvonalon valahol nincs-e elakadás.

Sajnos olyan vizsgálat nincsen, ami az egész útvonalat le tudná ellenőrizni, ezért szükséges több vizsgálatot is elvégezni, hogy megtaláljuk a hallássérülés okát, és felállíthassuk a diagnózist.

Az impedancia vizsgálatok azt mérik, hogyan jut el a hang a hallójárat-dobhártya—hallócsont rendszeren a kengyel talpáig, és onnan a Corti szerv külső szőrsejtjeiig.

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg az objektív hallásvizsgálatokat!

forrás: Siemens Audiology

Az impedancia vizsgálatok két eljárást foglalnak magukba:
  • a tympanometria
  • és a Stapedius-reflex vizsgálatot.
A tympanometria vizsgálattal tájékoztatást kapunk a középfül állapotáról, azaz megtudhatjuk, hogy:
  • van-e folyadék a fülben,
  • lyukas-e a dobhártya,
  • és a reflexes izomműködés (a stapedius izom erős hangra létrejövő összehúzódása) révén még a halláscsökkenés mértékét is megbecsülhetjük.

Hogyan működik?

A tympanometria vizsgálat során a hallójáratba egy háromfuratú dugót helyezünk, ezzel a hallójáratot légmentesen lezárjuk. Az első csövön a dobűri légnyomást automatikusan változtatjuk. A másik csőből 85 dB erősségű 220 Hz magasságú hangot sugárzunk.

A hang átjutása akkor a legjobb, ha a dobűri nyomás megegyezik a hallójáratival, a dobüregben levegő van, és a hallócsontok jól mozognak.

A visszaverődött hangot a harmadik csövön mérjük.

A vizsgálat végén egy görbét kapunk. Ha a görbe lapos, és nincs kiemelkedő csúcs, akkor valószínűleg vákuum vagy folyadék van a dobüregben, rosszul működik a tuba (egy pici, 3,5-4 centiméteres kürt, ami szellőzést biztosít a középfül számára az orrgarat felé), lyukas a dobhártya, vagy túl nagy az orrmandula.

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg az objektív hallásvizsgálatokat!

forrás: MedRx

A stapedius-reflex vizsgálat a fentieken kívül információt ad a belső fülről (Corti-szervről, különösen annak szőrsejtjeiről), a hallóideg bizonyos károsodásairól, működéséről.

Mi az a stapedius-reflex?

Normál esetben 80-90 dB-es hang hatására a kengyelizom a dobüregben reflexesen összehúzódik. Ezzel megakadályozza, hogy a kengyeltalp nagy erővel benyomuljon az ovális ablakba, és átszakítsa azt.

Ez tulajdonképpen egy hangtompító mechanizmus.

A reflexvizsgálat kimutatja a külső szőrsejtek károsodását, mivel a kengyelizom működése már a hallásküszöb felett 20-40 dB-el is kiváltható. Idegi halláskárosodásnál csak 90 dB felett, vagy egyáltalán nem váltható ki reflex.

A tympanometria és a stapedius-reflex vizsgálata közben csendben kell maradni, így ez gyermekeknél nehezítheti a vizsgálatot. Náluk előfordulhat, hogy többször kell ismételni a vizsgálatot, és el kell terelni a figyelmüket képekkel vagy játékkal.

Ez a két vizsgálat nagyon precíz és érzékeny, sokkal hamarabb kimutatják a középfül elváltozásait, mint hogy a halláscsökkenés audiometriás mérésekkel kimutatható lenne.

És ezek a legérzékenyebbek a belső-fül, valamint a hallóideg első neuronjai károsodásának kimutatásában is.

Otoakusztikus emisszió (OAE)

A belső fülben lévő szőrsejteket a hang hozza mozgásba. Ezek a mozgások hanghullámokat gerjesztenek, amiket csak nagyon érzékeny mikrofonnal tudunk érzékelni. Ezek a visszaverődő hangok az úgynevezett otoakusztikus emissziók, amelyek főként a Corti-szerv külső szőrsejtjeiből érkeznek.

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg az objektív hallásvizsgálatokat!

forrás: fonetika.pl

A vizsgálat során speciális, kétfuratú fülillesztéket helyeznek a hallójáratba, és így adnak a dobhártyának hangokat a hangszórón keresztül. A csigában található aktív külső szőrsejtek válaszát pedig a mikrofon észleli és méri.

Csak ép belső fülön lehet emissziót mérni, így, ha nem kapunk emissziót, további vizsgálatokat kell elvégeznünk.

Az OAE ugyanis 94-98%-os pontossággal jelzi a hallás meglétét vagy zavarát. Éppen ezért használják az újszülöttek hallásszűrésére már 2-3 napos korban. Könnyen elvégezhető, objektív vizsgálat, nem kell hozzá elaltatni a vizsgált babákat sem, mindössze a csendet kell biztosítani a vizsgálat idejére.

Fontos azonban, hogy negatív értéknél sem kell azonnal hallásvesztésre gondolni. Pici babáknál előfordulhat, hogy nem volt elég csendes a környezet, esetleg a magzatvíz vagy az anyaméh darabkái elzárhatják a hallójáratot. Ilyenkor ismételni kell a vizsgálatot.

A pozitív OAE azt bizonyítja, hogy a külső szőrsejtek bizonyos határokon belül jól működnek. Azonban ez még nem elég, hiszen nem tudunk semmit a hallópálya többi részének működéséről, a hallóidegről és az agy bizonyos területeiről.

Ezért fontos az újszülöttek esetében, hogy az OAE vizsgálat mellett BERA vizsgálatot is elvégezzük.

Agytörzsi kiváltott potenciál (BERA) vizsgálat

A BERA vizsgálat az agytörzs alsó részéről és a hallóidegről ad információkat. A vizsgálatnál az első 5 milliszekundumban kialakult görbének az alakját, magasságát elemzik, ebből következtetnek a károsodás helyére.

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg az objektív hallásvizsgálatokat!

forrás:MAICO Diagnostic

Hét jellegzetes hullám van, diagnosztizálás szempontjából az ötödik a legfontosabb.

A 2000-3000 Hz-es frekvenciákon először 80 dB-en adnak klikk hangokat, ezt csökkentve a hallásküszöböt is megkaphatjuk 5-10 dB-es pontossággal.

A hang erősségének csökkentésével a hullámok fokozatosan tűnnek el, az ötödik hullám azonban végig felismerhető marad. Ahol még éppen felismerhető ez a hullám, az adja az objektív hallásküszöböt, amiből megtudjuk, milyen is a vizsgált személy hallása.

A körülbelül fél órás vizsgálat alatt nyugton kell feküdni, ha ez nem kivitelezhető, akkor altatásban történik a vizsgálat.

Reméljük, hogy így kicsit más szemmel tekint majd mindenki a vizsgálatokra. A hertzek és decibelek világa csodálatos, mi ezért is szeretjük a hivatásunkat. Ha eddig féltünk a vizsgálatoktól, vagy értelmetlennek találtuk, akkor ideje másképpen megközelíteni azokat.

Jelentkezzen igyenes hallásvizsgálatra mielőbb bármelyik halláspontunkba . Foglaljon időpontot most!

Ingyenesen hívható telefonszám: 06 (80) 62-00-62

Írj nekünk!

Szeretnél naprakész híreket kapni a hallás világából? Csatlakozz Facebook közösségünkhöz, vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

 

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg a szubjektív hallásvizsgálatokat!

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg a szubjektív hallásvizsgálatokat!

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg a szubjektív hallásvizsgálatokat!

Legtöbbször, ha audiológusnál járunk, arról számolunk be otthon, hogy megmértek bennünket vagy a hallásunkat. Elmondjuk, hogy beültünk a kabinba, jelentkeznünk kellett a hangoknál, esetleg a fülünkbe dugtak valamit, amivel megnéztek valami mást. Pedig nem rossz dolog, ha értjük mit és miért csinálnak velünk éppen.

A hallást és a fület sokféleképpen, sokféle szempontból lehet vizsgálni és mérni. Alapvetően két csoportba osztjuk a hallásvizsgálatokat, léteznek
  • szubjektív vizsgálatok,
  • és objektív vizsgálatok.
A szubjektív vizsgálatoknál szükség van a vizsgált személy visszajelzésére, hogy létrejöjjön egy eredmény, az objektív vizsgálatoknál azonban nincsen, így akár alvó állapotban is elvégezhetőek a vizsgálatok.

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg a szubjektív hallásvizsgálatokat!

Forrás: iStock

Ebben a cikkben a szubjektív vizsgálatokat szeretnénk bemutatni, így, ha legközelebb audiológushoz megyünk, magabiztosabban kérdezhetünk, más szemmel nézhetjük a vizsgálatokat és az eredményeket.

Magatartás megfigyelésen alapuló audiometria

Egészen pici babákat nem ültethetünk be a kabinba, így az ő hallásukat más módon kell megmérnünk. A 0-6 hónapos kor közötti babák nagyon sok reakciót mutatnak a hangokra, melyeket kis odafigyeléssel könnyen észrevehetünk.

Ilyenek a szem-reakciók: pislogási reflex, szem mozgások a hang irányába, vagy az olyan testmozgások, mint a megriadás, Moro-reflex. Reakció az is, ha a baba felébred a hang hatására, elsírja magát vagy éppen abbahagyja a sírást.

Ha a csecsemő nem mutat reakciót az akusztikus ingerekre, megpróbálunk más érzékszervi ingerekkel reakciót kiváltani. Ha ezekre reagál, és csak a hallásra nem, további – objektív – vizsgálatokat kell végezni.

A gyerekek ebben az időszakban könnyen elterelhetőek más ingerekkel, így nem egyszerű szubjektív vizsgálattal diagnosztizálni a halláscsökkenést, nagy a tévedés lehetősége.

Emiatt az objektív vizsgálatok megbízhatóbbak, ahhoz ugyanis nincs szükség a csecsemő visszajelzésére. (Az objektív hallásvizsgálatokat egy másik cikkünkben mutatjuk be.)

Vizuális megerősítésen alapuló audiometria

Ahhoz, hogy ezt a vizsgálatot megfelelően el tudjuk végezni, a gyermeknek már egyenesen kell ülnie, és a fejét vízszintes síkban el kell tudnia fordítani, mivel a hang lokalizálása a feladata. A fejmozgást könnyen észre lehet venni, és ha a hang felé fordul, az egyértelmű jele annak, hogy a hangot meghallotta.

A vizsgálat során a gyermek egy csendes szobában kis széken, asztalnál ül, gyakran a szülő ölében. Az asztalon játékok vannak, hogy a figyelme arra irányuljon, illetve a vele szemben ülő, vele foglalkozó személyre.

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg a szubjektív hallásvizsgálatokat!

Forrás: Shutterstock

Egy másik vizsgáló személy egy jól hallható hangingerrel együtt egy vizuális játékot jelenít meg a gyermek két oldalán, amelyre az első pár alkalommal a gyermek figyelmét felhívjuk. Ekkor a saját és az ő fülére mutatva mondjuk is, hogy halljuk. Ezt a megerősítést addig gyakoroljuk, amíg a gyermek önállóan nem reagál.

Amikor ez sikerült, elkezdődik a tényleges vizsgálat, frekvenciákat és hangmagasságokat változtatva. Ha a gyermek engedi, akkor fejhallgatós, ha nem, akkor szabadhangteres vizsgálatot végzünk.

Játékaudiometria

A játékaudiometria 3-5 éves korban végezhető vizsgálat. Mivel a gyermek fejhallgatót visel, így külön is vizsgálható a két fül. Lehet lég- és csontvezetéses küszöböt is mérni. Az előző vizsgálathoz hasonlóan történik a játékaudiometria vizsgálat is, annyi különbséggel, hogy nem vizuális játékkal motiváljuk a gyermeket, hanem játéktevékenységgel.

A gyermekkel begyakoroljuk, hogy csak a hang meghallásakor végezheti el a feladatot, játékot, például bedob egy kockát a vödörbe.

Innentől kezdve a vizsgálat egy tisztahang audiometria, amelyben a felnőtt vizsgálattól eltérően a gyermek játékon keresztül reagál.

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg a szubjektív hallásvizsgálatokat!

Forrás: corabarclay.com.au

Küszöbaudiometria/tisztahang audiometria

Ez a klasszikus kabinba ültetős, jelentkezős, gombnyomós hallásmérés, amit mindenki ismer. Az ötödik életévüket betöltött gyermekeket már általában lehet tisztahang audiometriával vizsgálni, csak be kell tanítani itt is a gyakorlatot: azaz, jelentkeznie kell, ha hangot hall.

Tisztahang audiometria vizsgálat során mérhető a lég- és csontvezetéses küszöb (az a hangerő, amelyen először halljuk meg a vizsgált frekvenciájú hangot) is. A légvezetéses küszöb méréséhez a fülön keresztül kapjuk a hangingert, a csontvezetéses küszöb méréséhez pedig a fülünk mögé szorított, rezgések kibocsátására alkalmas készüléket használnak.

A mérés során az audiológus mindkét (küszöbértékekből álló) görbét felrajzolja az audiogramra.

A légvezetés görbe csökkenése jelzi a hallássérülés mértékét, míg a légvezetés és csontvezetés görbe viszonyából (hol és hogyan helyezkednek el az audiogramon) következtethetünk arra, hogy milyen típusú – vezetéses, idegi, kevert – halláscsökkenésünk van. Maga a görbe kinézete pedig utalhat arra, hogy mi okozhatta a halláscsökkenést. (Az időskori hallásvesztésnek például jól felismerhető görbéje van.)

Hogyan mérjük a hallást? Ismerd meg a szubjektív hallásvizsgálatokat!

Forrás: nyest.hu

Kellemetlenségi küszöbvizsgálat tiszta hanggal

Ez a vizsgálat is a kabinban ülve és fejhallgatóval történik, azonban akkor kell jelezni, ha kellemetlenül hangossá válik egy hang. A kellemetlenségi küszöb meghatározása azért is fontos, mert a hallókészülék beállításakor ezt a küszöböt is figyelembe kell vennünk.

Beszédaudiometria

A halláscsökkenés elsődleges jele az, hogy a beszédet egyre kevésbé értjük. Gyakran visszakérdezünk, úgy érezzük, mindenki motyog. Érthető, hogy a beszédértést is meg kell vizsgálnunk, ha hallókészülék választás előtt állunk.

A beszédaudiometria segít abban, hogy képet kapjunk arról, mi mindent ért hallás után a vizsgált személy az emberi beszédből.

Mivel a mindennapi életben nem önmagukban csak hangokat hallunk, hanem beszédet, ezért beszédaudiometria során tesztszavakat, számokat mondunk a vizsgált személynek. Ezeket fejhallgatón keresztül mondjuk, vagy hallókészülék választás esetén hangszórókon keresztül.

A beszédértés küszöböt úgy kapjuk meg, hogy addig változtatjuk a beszédhangerő szintjét, amíg a vizsgált személy a tesztszavak bizonyos hányadát már nem tudja visszamondani. Ez általában az a szint, amikor a tesztszavak 50%-át értjük. A tesztszavak általában számok vagy kéttagú szavak.

A visszamondott szavak százalékértékét beszéd diszkriminációs pontként határozzuk meg, ez ábrázolja a 100%-os és a ténylegesen elért eredmény közti különbséget.

A beszéd-audiometria tökéletes arra, hogy összehasonlítsunk különböző hallókészülékeket, vagy megnézzük, hogy egy adott készülék milyen hatással volt a beszédértésünkre.

A vizsgálat értékei jellemzőek a egyes hallássérülés típusokra, így a beszédvizsgálat segít a hallókészülék beállításában is.

Vezetéses hallássérülés esetén, ha növeljük a hangerőt, a beszédértés is javul. Idegi eredetű hallássérülés esetén a teljes beszédértés egyáltalán nem, vagy csak nehezen érhető el, míg a recruitment (kóros hangosságérzet fokozódás) esetén a hangerő növekedésével egy idő után csökken a beszédértés.

Reméljük, hogy így kicsit más szemmel tekint majd mindenki a vizsgálatokra. A hertzek és decibelek világa csodálatos, mi ezért is szeretjük a hivatásunkat. Ha eddig féltünk a vizsgálatoktól, vagy értelmetlennek találtuk, akkor ideje másképpen megközelíteni azokat.

Jelentkezzen igyenes szűrővizsgálatra mielőbb Halláspontjainkban . Foglaljon időpontot most!

Ingyenesen hívható telefonszám: 06 (80) 62-00-62

Írj nekünk!

Szeretnél naprakész híreket kapni a hallás világából? Csatlakozz Facebook közösségünkhöz, vagy iratkozz fel hírlevelünkre!