Segítség, rosszul hallok! – most mit kell csinálnom?

A hallásunk meglétét sokszor magától értetődőnek vesszük. Hihetetlennek tűnik a gondolat, hogy valaha ne támaszkodhatnánk a füleinkre ugyanúgy, pedig a modern világ elősegíti a halláscsökkenés kialakulását. Érthető hát, ha bepánikolunk, ha “elmegy a hang”.

Mitől romlik a hallás?

Segítség, rosszul hallok! – most mit kell csinálnom?

Forrás: Pexels

A halláscsökkenésről sokan azt hiszik, hogy vagy születéstől kezdve van, vagy pedig idős korunkra társul mellénk az egyéb korral járó betegségekkel együtt. Valójában a fiatal korosztályból is sokan fordulnak meg a hangok határmezsgyéjén, és kezdenek közeledni a csendesebb vidékek felé.

Korunk zajos hétköznapjaiban, ahol még nem alapvető a hallásvédelem, hallásunk folyamatosan erőteljesen használódik. Mivel ez egy lassú folyamat, gyakran észre sem vesszük az intő jeleket:

  • többször kérdezünk vissza,
  • zajos környezetben nehezebben értjük a beszédet,
  • a környezetünk szól, hogy túl hangosak vagyunk,
  • gyakran kérnek bennünket, hogy halkítsuk le a tévét vagy a zenét,
  • tompábban hangzik a világ,
  • bizonyos hangokat nem hallunk, amit régebben igen,
  • a telefonálást nyűgként éljük meg,
  • bizonyos kommunikációs helyzeteket kerülni kezdünk.

Néha csak átmeneti halláscsökkenés lép fel, amit könnyedén orvosolni lehet, de bármelyik helyzetről is van szó, a megszokott hangok hiánya ijesztő lehet. Sokan a választól félve próbálják elodázni a segítségért fordulást, pedig elmondhatjuk, hogy a halláscsökkenés az egyik olyan állapot, amire biztosan létezik valamilyen megoldás.

Ki tud segíteni?

A halláscsökkenés diagnosztizálására és kezelésére egy csapatnyi szakember áll a rendelkezésünkre, akik megállapítják, mi lehet a halláscsökkenés oka, az állandó vagy átmeneti jellegű-e, és ha állandó, akkor milyen típusú és fokú hallássérülésről van szó. Ennek függvényében kaphatunk majd orvosi kezelést vagy hallókészülék ellátást.

Az első és legfontosabb lépés, ha felismerjük, hogy a világ egy halkabb verziójában élünk, hogy elmegyünk fül-orr-gégész szakorvoshoz!

Miért hozzá kell menni először?

A fül-orr-gégész szakorvos az, aki kizárja, hogy valamilyen szervi oka van a halláscsökkenésnek. Megnézi, hogy fennáll-e a következő esetek valamelyike:

  • fülgyulladásunk vagy más fülbetegségünk van,
  • fülzsír vagy egyéb fizikai tárgy eldugítja a hallójáratot,
  • a dobhártya sérült,
  • folyadék van a középfülben.

Ezek ugyanis okozhatnak átmeneti halláscsökkenést, és orvosi beavatkozással kezelhetőek. Ez azért is fontos, mert a hallásvizsgálat csak ép, egészséges fülön végezhető, máskülönben pontatlan mérési eredményeket kapunk.

Második forduló: az audiológia

Ha megbizonyosodtunk róla, hogy állandó halláscsökkenésünk van, az audiológus az, aki néhány vizsgálattal bővebb információkat tud kideríteni a hallásunkról:

  • Vezetéses, idegi vagy kevert típusú halláscsökkenésünk van?
  • Milyen szinten áll a beszédértésünk?
  • Milyen hallókészülék számunkra a legideálisabb?

Ezt egy teljeskörű hallásvizsgálattal teszi, aminek részei az objektív és a szubjektív hallásvizsgálatok is, ezekről itt és itt írtunk részletesen. Ezek mind gyors és fájdalommentes vizsgálatok, amelyek segítenek abban, hogy kiválasztásra kerüljön a számunkra legmegfelelőbb hallókészülék.

Harmadik forduló: a hallókészülék kiválasztása

A hallásvizsgálatok végén az audiológus ajánlani fog az eredmények alapján néhány hallókészüléket a sok közül. Átbeszélésre kerülnek az elvárások is:

  • milyen hangokat hiányolunk,
  • milyen hangokat hallunk erőteljesebben,
  • milyen kommunikációs helyzetek jellemzőek az életvitelünkre,
  • melyik kommunikációs helyzet a legnehezebb és miért,
  • milyen változást várunk el.
Segítség, rosszul hallok! – most mit kell csinálnom?

Forrás: Pexels

Ezután kiválasztunk egy hallókészüléket, és az audiológus beállítja a hangzást a hallásgörbénk és az átbeszélt elvárások alapján. A beállítás során van lehetőségünk a készüléket próbálni: elmondhatjuk, mi furcsa, sétálhatunk a folyosón, utcán, szólhatunk, ha valamelyik hang nagyon kellemetlen. Az audiológus ezek alapján tud módosítani a beállításokon.

Negyedik forduló: a próbahordás

A próbahordás a hallókészülék tesztelésének fontos része. Mivel hallókészüléket ideális esetben egy kihordási időre – hat évre – választunk, magabiztosan kell döntést hoznunk.

A próbahordás során otthon és az életvitelünk minden helyzetében kipróbálhatjuk a hallókészüléket, tapasztalatainkat pedig folyamatosan jegyzeteljük. Ehhez hasznos tippeket az audiológusunk ad. Tizenöt napunk van eldönteni, hogy a fülünkben lévő hallókészülék megfelel-e az elvárásainknak, vagy egy másikat szeretnénk inkább kipróbálni – újabb 15 napon keresztül.

A próbahordás alatt is visszamehetünk, és kérhetjük, hogy módosítsanak a hallókészülék beállításain a tapasztalataink alapján.

Utolsó, soha véget nem érő forduló: a hallásgondozás

Ha tizenöt nap múlva sikerül döntenünk, azzal még korán sincs vége a történetnek. Két hét kevés idő, egy hallókészüléket pedig sokáig lehet tökéletesíteni. Kezdetét veszi a hallásgondozás.

Amikor hallókészülék kerül a fülünkbe, azt nekünk is meg kell szoknunk. Az agyunk is dolgozni kezd: a rég nem hallott hangokat újra felfedezi, megszokja, beépíti a meglévő tapasztalatok mellé. Ahhoz, hogy a hallásunkból kihozzuk a maximális teljesítményt, audiológusunk időnként újabb beállításokat végez a hallókészüléken. Hogy ez minél zökkenőmentesebben menjen, fontos, hogy őszintén megosszuk vele a hallókészülékkel kapcsolatos tapasztalatainkat, nehézségeinket.

Mivel az életvitele minden embernek más, és időszakonként változik, valamint a hallásunk is változhat, időszakonként újabb hallásvizsgálatra és hallókészülék beállításra van szükség.

A hangok elvesztése ijesztő lehet, de ne várjunk sokáig az első lépéssel! Halláspontjainkban hiszünk abban, hogy az ügyfeleinket az út elejétől a legvégéig támogatnunk kell. Jelentkezz be hozzánk ingyenes hallásvizsgálatra, segítünk elindulni az újrahallás felé!